Így utólag, velem egyszerre érkezők szenvedéseit látva, azt kell hogy mondja, nagy szerencsém volt a lakással. A brüsszeli lakásokkal kapcsolatos jótanácsaimat következőképp foglalnám össze:
- Ne költözz földszintre! (vizes)
- Ne költözz legfelső emeletre! (Ócskák a tetők, ezért ázik a lakás és penészes.)
- Ne költözz arra az emeletre, ahol két nem egyforma magas ház érintkezik! (A szigetelés nem az itteniek erőssége.)
- Ne költözz teljesen új lakásba! (Általában nincsenek rendesen megcsinálva és már most látszik a salétrom a falakon.)
- A lakás bérletidíja nem feltétlenül utal a minőségére. (Lehet, hogy 1000 euróért csak egy lyukat kínálnak, 700-ért viszont egy kellemeset. Nekem gy tűnt, hogy vannak olyan bérbeadók, akik nem igazán tájékozottak a piacon, illetve az itteni szabályozás miatt nem lehet a béreket az égig emelni, tehát csak annyit tehet rá az előző lakóhoz képest, amennyit a törvényben meghatározott indexálás enged. Illetve sok európai nagyvárossal szemben itt nincs lakáshiány, tehát ha van időd, nézz meg sokat!)
- Csak olyan helyre költözz, ahol az emberek kb. úgy néznek ki, mint te! (Itt a különböző színű / vallású emberek gyakorlatilag teljesen elkülönülten éltnek. Noha nem vesélyes beköltözn pl. a marokkói negyedbe, az ember egy időután kellemetlenül érzi magát. Egy ismerősöm most költözött ki a fekete negyedből, mert bár nagyon kényelmes volt, hogy közel van a munkahelyhez, nem szeretett arra hazamenni, hogy tömegek állják körül a jobb oldali kormányos autjóját.)
Ezek után, milyen is a lakás, amiben én lakom. Nem teljesen új, de nem is régi. A ház olyan, ami egyáltalán nem jellemző Brüsszelre, a világ bármelyik pontján állhatna. Viszont száraz, napos, és mivel egy iroda van velem szemben, noha nagyon szűk az utca, mégsem bámulnak a képembe.
Már tartalék ágyam (igazából csak egy felfújható matrac) is van, szeretettel várom a látogatókat.
